A kádári megtorlásért viselt történelmi és jogi felelősség egymástól elkülönítendő. A történészek nem szólhatnak bele a bíróságok dolgába - ez a Biszku-perről hangzott el többször is azon a keddi, június 16-ai konferencián, amelyet Nagy Imrére, az 56-os forradalom mártír miniszterelnökére emlékezve tartottak.
A Brit Filmintézet összeszedett 10 méltatlanul elfeledett filmet, köztük a Kádár étkezde című Jancsó Miklós-alkotást – persze mindez csak áprilisi tréfa, ennek ellenére jól jelzi a tavaly elhunyt filmes nemzetközi jelentőségét.
Török Gábor szerint sokan nem értik, hogy miért nem azonos a kádárizmus, és az orbánizmus. Ezt abból gondolja, amit a kommentelők írtak be egy bejegyzésére.
A Csömörön üresen álló, 1500 négyzetméteres palota a Loire-menti kastélyok mintájára épült. A család azóta próbál rajta túladni, hogy tulajdonosa – Kádár János egykori sofőrje – egy tragikus vadászbalesetben meghalt.
Másodfokon jóváhagyta a debreceni ítélőtábla az elsőfokú ítéletet, így Kádár János jogerősen megnyerte a perét. A trafikját, az egzisztenciáját és mindent, amit elvesztett, erkölcsi elégtétellel kell lezárnia.
Nem hozott ítéletet a debreceni ítélőtábla sem, pedig a másodfokú bíróságnak volt 5 hónapja, hogy a tárgyalásra fekészüljön. Annak ellenére váratják a dunakeszi extrafikost, hogy időközben, egy másik perben nyilvánosságra kerültek az általa perelt adatok.
Mégsem akar megválni a tulajdonában lévő Mercedestől Benkő Dániel lantművész, aki nemrég még apróhirdetésben akart túladni Kádár János egykori járgányán.
Romániából települt át Magyarországra a székely Kádár János, akit egy Nagy Imre nevű ember keresztelt meg, és pár éve a dohányzást is abbahagyta, pedig trafikja volt. A boltját és egzisztenciáját veszített több ezer trafikos közt ő az egyetlen, aki tényleg beperelte az államot a dohánykoncessziós eljárás miatt. Addig tűrhetően megélt a trafikjából, most azt is meg kell gondolnia, eszik-e kétszer egy nap. A másodfokú tárgyalása ma van, Kádár János nem mártír, de soha többé nem akar már vállalkozni.
Huszonöt évvel ezelőtt hunyt el Kádár János, akit egy nemrégiben készült felmérés szerint a magyarok a 20. század legnépszerűbb hazai politikusának tartanak. Ehhez képest a Kádár-kultusz tevőleges képviselői, fiatal és régi rajongók csak alig néhány százan voltak a szombati megemlékezésen a Fiumei sírkertben, Kádár néhány éve meggyalázott síremlékénél.
Kalapács alá kerül szombaton egy Gorbacsovnak szóló levél kézzel írt piszkozata, valamint a központi bizottságnak szóló lemondólevél. A kikiáltási ár összesen 2,7 millió forint lesz.
Nem sci-fit írt annak a könyvnek a szerzője, aki a szovjet rendszer múltjáról és az orosz állam jövőjéről is pontos, „galaktikus” diagnózist adott. Kalmár Melinda Moszkva birodalmának fellazulását, a diktatúra tekintélyelvű rendszerré szelídülését követi nyomon – nem kevés olyan elemet kiemelve, amellyel manapság ismét egyre többször találkozhatunk akár itthon is.
1974-ben szabad volt röhögni a főtitkáron. 2014-ben nem ez a helyzet.
Kádár Jánoshoz hasonlóan korántsem nyugodhattak békében az ország XX. századi vezetői, közülük jó néhányan több temetést is „megéltek”.
Miként vált az ÁVH az elnyomás jelképévé 1956-ra? Hogyan gyűrte maga alá az 1953-ban elvileg „lefokozott” államvédelem az egész belügyet? Miért próbálta a politikai vezetés – különösen Rákosi – az ávósokra hárítani a teljes felelősséget az 1956-ig elkövetett bűnökért?
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szerdai soros ülésén többségi döntéssel védettnek minősítette Kádár János síremlékét, ezáltal a sír nem felszámolható.
Vállaljuk Kádár Jánost – írta keddi közleményében a Magyar Munkáspárt. Már meg is kezdték a Kádár-sír gondozásával kapcsolatos tárgyalásokat.
Sem megszüntetni vagy felszámolni nem kívánják Kádár János sírhelyét, sem az elhunytakat nem kívánják máshová exhumálni – erről számolt be hétfőn, a sajtóban megjelent egyes híreszteléseket cáfoló közleményében a Budapesti Temetkezési Intézet.
Az ÁVH nem egyszerűen embertelen terrorgépezet volt, amely a saját vezetőit is letartóztatta, péppé verte, politikai ellenfeleit üldözte, megfigyelte és válogatott kínzásokkal próbálta megtörni. Fontos szerepe volt abban, hogy sakkban tartsa a lakosság le nem tartóztatott tömegeit is. Ehhez azonban szükség volt például Kádár János egyik parancsára is.
Bűnnek számít a legkisebb hiba is: ez lett a formálódó kampánystratégia alapelve a Fideszben. A szervezet ezért szigorú felügyelet alatt fog működni, a központ minden egyes jelöltön rajta tartja a szemét, nehogy olyan botrányok robbanjanak ki, mint legutóbb Szombathelyen vagy Zuglóban. Cserében Orbán Viktor a hátán viszi majd a kampányt, ha kell, többször is körbejárja az országot. Indul a kampány, cikksorozatunk első részét olvashatják.
"Aki nincs ellenünk, az velünk van" – szól a Kádár-rendszer közismert mottója. Azt már kevesebben tudják, kik voltak azok, akik nem Kádár ellen, tehát vele voltak: értelmiségiek, művészek, veterán társutas politikusok, valamint 56-os vezetők, akik félelemből, vagy pozíciókért cserébe hajlandóak voltak a Kádár-rendszert szolgálni. Róluk szól Tabajdi Gábor új könyve, amely bemutatja a frissen hatalomra került Kádár János szövetségi politikáját, azt a folyamatot, amellyel megszerezte a kulturális és politikai elit támogatását. A történésszel Kiegyezés Kádárral – "Szövetségi politika", 1956-1963 című, most megjelent könyvéről beszélgetünk.
